A hely, ahol élek
Készítette: Berki Dalma — 6. osztályos tanuló, életkor: 12 év
A falut, ahol lakom Nárainak hívják. A település Szombathelytől nyugati irányba helyezkedik el, attól 8 kilométerre.
A község területén már a vaskorban is éltek emberek. A Római korban ez a vidék Savaria külső övezetéhez tartozott. A városi polgárok villaépületei, ültetvényei voltak itt. A mai települést 1238-ban terra Narey néven említik először. 1468-ban már Naray néven szerepelt a település. A község ősi birtokai Náray család volt. 1583-ban a falut egy tűzvész pusztította el, melyben a Náray család teljes levéltára is megsemmisült. A 16. század végén a török dúlást követően a megfogyatkozott lakosságot főként horvát nemzetiségű lakosok betelepítésével pótolták. A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt számos nárai vándorolt ki a tengerentúlra. Az első világháborúban 45 helyi lakos vesztette életét, az ő emlékükre 1939. június 18-án avatták fel az emlékművet. A második világháború alatt 31 nárai lakos esett el. A harcok megkímélték a községet, de főként a szovjet katonák fosztogatása okozott gondot. A háború végén egy, a határban lezuhant repülőgép hagyott nyomot az emlékezetben.
A falu középpontjában áll a római katolikus templom. A feljegyzések szerint már 1447-ben is állt a Szent Tamásnak szentelt templom. Ahol lakom, onnan jól látszik a naplementében fürdőző templom tornya.  Római katolikus Szent Tamás apostol templom A temető közepén áll az 1826-ban épített barokk stílusú temetőkápolna. Ez az épület a falu egyetlen, ma is álló műemléki védettségű épülete. A temető hátsó részében található még Náray-Szabó család 19. századi kriptája.
Barokk temetőkápolna, melyet 1826-ban építettek.
1832-ben 26 házas és 6 házatlan zsellér élt a faluban, közülük egy iparos, egy kovács, három kőműves, takács, szabó és mészáros működött a településen.
A középpontjában a templomtól nem messze található az Eőrssy kúria histórizáló épülete. A falunak két fontosabb útja van: a Petőfi út és a rá merőleges Kossuth út. A Petőfi út mentén található a falu óvodája, iskolája, kultúrháza, polgármesteri hivatala, orvosi rendelője, boltja, postája és tekepályája.
Az általános iskola 2003-ban bezárta kapuit, de a közel múltban újranyitott. A gyerek az általános iskola első négy évét tölthetik itt. Az elmúlt évek során a falu Szombathelyhez való közelsége miatt megindult az emberek városból a községünkben történő beáramlása. A falu külső részeire, ahol egykor szántóföldek voltak most számos új, modern ház épül. Az újonnan épülő lakóparkba sok új család találta meg új otthonát. A falu közepén a Petőfi útra merőlegesen és a Kossuth útra párhuzamosan csordogál a Bolygó-patak, amely az egész falut átszeli. A községhez közeli lápos, mocsaras vidéken virágzik a sárga liliom, mely védett növény. A falu előző dalköre is erről a növényről kapta nevét. Községünkben jelelleg kettő dalkör is működik az egyik a Nárai dalkör, a másik az Örökzöld Nyugdíjasklub. Falunk nagyon régi hagyománya a szeptember közepén a templom védőszentje tiszteletére tartott ünnepség. Az utóbbi években sikerült feléleszteni a falu egy másik hagyományát a Rönkhúzást. Ezt az eseményt farsangi időszak alatt tartják, ha ebben az időszakban nem történt házasság. A házasságot bepótlandó bolondlakodalmat tartanak a polgárok. A tavaszi időszak nagy ünnepe a falu parkjában felállított májusfa megünneplése.
A hely, ahol élek
Készítette: Vincze Bálint — életkor: 13 év
Magyarország az én szülőhazám. Itt születtem és itt élek 14 éve. Magyarországon nagyon sok látnivaló van ezeket élmény látni.
Kiskoromban voltunk a családdal az állatkertben, de kirándulásokon is részvétünk. Magyarország nyugati részén lakom, ezért a keleti híres helyekre nehezebb eljutni. Például a Balaton egy tó, de megannyi stranddal. Vagy Pannonhalma, ahol van az iskola és az apátság. De mondhatnám a fővárost, Budapestet is. Ahol az iskolával sok nagyon jó és érdekes helyre eljutottam. A családdal színházba mentünk a kötelező olvasmányra (Pál utcai fiúkra) vagy az Országos Mentőszolgálati nap, ami segítségével egy busz túrán is részt lehetett venni Budapesten. A keleti országrészen, ahova még el szeretnék menni az Hollókő, Eger, Debrecen és a Hortobágy. Tavaly nyáron az állam segítségével megismerkedhetünk a régi magyar területekkel várakkal, falukkal, városokkal és még sok mással. Az én hazámnak nagy történelme van. Európában először nálunk volt kereszténység. De mondhatnám az 1848. március 15-ei forradalmat is, ahol erős népként fellázadtunk. 1956 forradalom is hasonló. Viszont a legnagyobb mégis a rendszerváltás. Ezek által én büszke vagyok hazámra.
Azokra, akik ezért tettek és azért, hogy elmondhassuk, hogy lehet kicsi ország vagyunk, de annál inkább régebb óta létezők vagyunk.
Gampel Flórián
A hely ahol élünk
Én egy faluban élek,
És ott ébredek.
A falu neve Narda,
Oda megyek én haza.
Kakas szóra ébredek,
Egy szép helyen élhetek.
Magyarország a hazám,
A hasam megnyomja apám.
Szeretek itt élni,
Nem pedig henyélni.
Haza megyek és eszek,
De a karfiolt nem szeretem.
Szeretek aludni,
De nem vadulni.
Néha elmegyek sétálni,
De nem szeretek nótázni.
Gampel Szabolcs
A hely ahol élünk
2006-ban megjöttem én
Oda hol gyönyörű az ég
Egyszer mikor elestem
Szólított anyám s felkeltem
A hazám Magyarország
Hol letörik egy cseppnyi ág
Ahol virágzik a virág
Ott találkozik két jó barát
Egy koron vér folyt
Ott hol boldog gyermek ugrált
Itt az se baj, ha valakin fehér a cipő
Vagy kicsit nagy lett a cipó.
Mikor megjöttem ilyennek láttam
A külvilág rondának találta
De egy igazi magyarnak ilyen a haza.
Georgoudis Achilles
A hely ahol élek
Szombathely egy jó város,
bár sok benne a cigiárus.
Sok az autó, sok a szemét, de ne adjuk fel a reményt!
Itt születtem most is itt élek,
jó itt élni, ha van benned lélek.
A Csó-tó az egyik kedvencem,
itt szoktam futni amikor tehetem.
A Savaria Plaza is nagyon érdekes,
mert a fiatalok sokasága jó szórakozást keres.
Ruha, mozi, minden jöhet,
mert ez Szombathely, itt megteheted!
A szombathelyi karnevál jó cucc,
mert itt a haverokkal bulizni tudsz!
Gyere te is ide,
ne ülj be a mekibe!
„A hely, ahol élek”
Készítette: Karai Levente — életkor: 14 év
Nekem szülőhazám az a hely, ahol a világra jöttem és lassan 15 éve élek.
Ez a kis ország, Magyarország. Európa kellős-közepén helyezkedik el. Már több mint egy évezrede a világ felszínén van. Rengeteget megélt és még többet változott. Foglalta már el török, német, orosz. Nagyon sok csodája van az országnak. És emellett egy nagyon nehéz nyelve, melyet 10 millió ember beszél világszerte. Az ország folyamatosan fejlődik, csak nem ott ahol kéne. Kedvenc sportunk a futball. Az már egy másik téma, hogy teljesítünk benne. Vannak speciálisan magyar ételeink is, mint a gulyás, a lángos vagy a halászlé. Hatalmas az állat és növényvilágunk, azonban volt nagyobb is. Míg régebben voltak farkasok és medvék, most a szarvas természetes ellensége az erdész. A magyarországi lakosság nagy része magyar, de a különböző kisebbségek is kiveszik a részüket a lakosság számában. Azonban én szeretem ezt az országot. Hiába, hogy egy kicsit fejletlenebb, mint a nyugati országok, ez így is jó. Bár lehetne jobb! De itt legalább nem az a folyamatos sietés megy , mint máshol. Itt nincs minden 3. kilométer kő helyén gyár, itt sokkal több a település és így itt több közösség is van. Igen, rengetegen hagyják el az országot, de végül sokan rájönnek, hogy ez az igazi otthonuk.
Karai Levente Dávid vagyok, 14 éves és büszke arra, hogy magyar lehet!
„A hely, ahol élek”
Készítette: Kardos Dániel — életkor: 14 év
Nekem a szülőhazám, azaz az otthonom Magyarország.
E kis ország az a hely, ahol én születtem, élem mindennapjaim. A legszebb dolog, kint például a szép táj, építészet. Itt, e most már kis földön az emberek magyarul beszélnek általában egymás között. De van néhány nemzetiségi kivétel is. Nagyon sok turista látogat ide a világ minden pontjáról. Általában Budapestre. Én Magyarországon belül Vas-megyében lakom. Itt festői szépségű tájak, épületek, szokások vannak. Vas-megye megyeszékhelye Szombathely. Ott minden gyönyörű, akárhova nézek. Itt minden évben van Savaria karnevál, ahova rengeteg, akár országbeli akár külföldi turista jár. Vas-megyében belül én Felsőcsatáron lakok, mely egy gyönyörű falu. Itt mindenki kedves, jószívű. E faluba körülbelül 500 lakos él. Nagyon sok csodás látnivaló van, mint például a Pinka, amely a falu folyója, a Pinka-szurdok, Templom, Vas-hegy. Általában ezen a csekély kis kicsi "hegyen" az emberek szőlőtermesztéssel, meg különféle dolgokkal foglalkoznak. A szőlőből készült termékeket például: bort, szőlőlét, akár árusítják is különböző helyeken. Itt, mint említettem is az emberek kedvesek, jószívűek és egy közösséget alkotnak. Ha akár bármi gond van, akkor összefognak. A faluban van egy iskola, ahová én is járok. Ennek az iskolának van két viszonylag nagy épülete. Itt a faluban általában az emberek horvát nyelven beszélnek, tudnak.
Én nagyon szeretek itt lakni.
„Hely, ahol élek”
Készítette: Németh Nóra — életkor: 14 év
Az én szülőhazám Magyarországon egy aprócska falu. Nincs túl sok lakosa, ellenben ez a kis létszámú lakosság egy nagyon összetartó közösség.
Itt a legtöbb ház régi építésű, falusi ház, mindenki boldogan éli saját életét. A legtöbb udvaron tyúkok szaladgálnak, de előfordulnak egyéb háziállatok is, de mindenkinél megtalálható legalább egy állat, ilyen például a kutya, vagy a macska. Errefelé folyik egy kis patak, ahová az emberek szívesen járnak le túrázni, horgászni. A patak egyik része régen kedvelt szórakozóhely volt a falusiak számára, ide jártak le fürdeni, úszni. Mára már rengeteg turista is jár erre. Sokan kutyát sétáltatni, vannak, akik a táj szépségében gyönyörködnek. Ezen a vidéken nagyon népszerű a bortermelés, ami a szőlőtermesztésből következik. Az emberek nagyon szívesen gondozzák a szőlőültetvényeket. Habár a hétköznapi munkájuk eléggé lefoglalja a fiatalokat, így legtöbbször az idősebb emberekre marad ez a munka. Rengeteg hagyományt őriz a falu. Szinte mindig van itt valamilyen program. A legelterjedtebb a szüreti felvonulás, ahol a résztvevők együtt járják körbe a falut. Nagyon sokan hétvégén lejárnak foci meccset nézni, ahol mindig jó a hangulat. Itt minden ember ismer mindenkit, és mindenki nagyon kedves.
Összességében én nagyon szeretek itt élni, szuper ez a kis közösség.
„Hely, ahol élek”
Készítette: Széll Denisz — életkor: 14 év
Nekem szülőhazám nagyon sokat számít, és, az én lelkem elhervadna, ha nem lenne.
Magyarország, az emberek, a tájak, a külföldön élő honfitársak. Mind-mind egyaránt büszkeség könnyeit hozzák ki belőlem, melyeket én tiszta lélekkel csordítom. A nép, amely több mint ezer éve itt él csodálatos. Minden egyes emberre, éljen az alföldi pusztákon, vagy a dimbes-dombos Dunántúlon, élettel pezsgő Budapestben akár a terebélyes hegyekkel teli Erdélyben, minden egyes honfitársamra büszke vagyok. De ezeket az embereket nem csak a származásuk köti össze. Hanem az eszük is. A golyóstoll, a dinamó, a Rubik-kocka, mind magyar találmány. Vannak olyan emberek, mint József Attila, Petőfi Sándor és még száz másik költő, író, festő, akik a haza kultúráját segítették ezer éven át életben tartani. A történelem egy másik lelket mozgató büszkeség. Nem sok országnak van ezer éves történelme. Bár időnként csúf és sötét volt a história, Magyarország túlélte. A külföldön élő magyarok ugyanannyira magyarnak vallják magukat, mint az itt élő honfitársak. A tájak, a hegyek, dombok, puszták mind álomba illő fantasztikus helyek.
Büszke vagyok a létemre, a hazámra, és minden büszke könnyet csorgató honfitársamra.
„A hely, ahol élek”
Készítette: Mesterházy Julianna — életkor: 11 év
A hely, ahol lakom Vaskeresztesnek hívják. Két szomszédja van Vaskeresztesnek, az egyik Horvátlövő, a másik Felsőcsatár. Én a MAM-mal szemben lévő kis utcában lakom. A mienk az utolsó ház. Mellettünk van egy nagy rét, aminek a végén a Pinka-patak csordogál.
A Fő utcában található a Szivárvány óvoda, itt voltam én is óvodás, a jelem a pillangó volt. A Baumann cukrászda a buszmegálló mellett van, sok finom sütit és tortát rendeltünk már mi is ott. A helyi bolt keveset van nyitva, de hétvégén mindig bemegyünk egy kis finomságot venni. A játszótér, és a tó a falu végén található. Sok helyi horgászik itt, de sétálni is jó körülötte. Biciklivel jó kis túrákat lehet tenni a hegyen, nagyon szép a táj. A felnőttek azt mondják, a hegyen nagyon finom borokat lehet kóstolni, sokan foglalkoznak szőlő termesztéssel és bor készítéssel, ennek nagy hagyománya van erre fele, sok családban generációkon keresztül öröklődik a bor készítés tudománya.
Az Alpesi fogadó és a horgásztó a falu mellett található. Itt is sokan horgásznak és népszerű az étterem is. Gyakran van lakodalom, családi ebédek, de a turisták is szívesen pihennek meg itt.
A templomunkat Szent Miklósnak szentelték, többször átépítették, de még ma is láthatók a templom gótikus jellegzetességei. A Szentháromság-szobor 1761-benkészült a pornói apátság akkori birtokosai állították. A mi papunkat Ricsi atyának hívják, nagyon szeretjük, két nénivel együtt mindig tart nekünk kézműves foglalkozásokat és közben sokat beszélgetünk.
A falu története:1221-ben Kereztes néven említik először. 1551-ben az addig egységes települést, külön Magyar-és Németkeresztesként említik. A 18. századtól a megye hat jelentős borvidékének egyike volt. Az1744. évi összeírásban külön is megemlítik, hogy a bortermését a jobb osztályba sorolják. 1910-ben Magyarkeresztesnek 289 fő magyar, Németkeresztesnek 411fő német lakosa volt. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza, Magyarország birtokába. Az egyesített község ideiglenes neve Keresztes, majd Kettőskeresztes volt, mai nevét 1930-ban kapta. Vaskeresztesen a millenniumi helytörténeti forrása szerint 1890. február 6.-án alakult és mai napig is működik az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1898-ban fából, majd 1940-ben vasbetonból hidat építettek a Pinkán. 1903-ban Frítz József malmot épített.
A gazdag fellendülést a MAM Hungária Kft hozta meg, mely1995-ben korszerű üzemet építetett itt. A MAM Hungáriai Kft a világ 3. legnagyobb bébi termék-gyártó vállalata. Sok helyi lakosnak ad munkát, és környékbeli településekről is jelentős az itt dolgozó emberek száma.
Sok kedves emlék fűz engemet is ide, hiszen itt jártam óvodába, a miséken itt ministrálok, sok barátom van a faluban, és a boltos néni is mindig barátságos velem. Szeretek itt lakni, nyugalom és csend van. Igaz sokat fúj a szél, de már azt is megszoktam. Szeretek játszani a réten, a patakban figyelni a víz hullámzását. Gyakran görkorizok vagy rollerezek az utcákon, nekem ez a szabadság, itt érzem, hogy otthon vagyok. Ez az én falum.
|
