Rendhagyó történelemóra
Rendhagyó történelemóra elevenedett meg tanulóink előtt október 24-én. Rendhagyó volt a helyszínt illetően, hiszen a kultúrotthon színpadján zajlott. Rendhagyó volt a szereplőket illetően, hiszen az énekkarosok és a színjátszósok elevenítették fel a történelmünk 66 évvel ezelőtti eseményeit. Az időpont tekintetében is rendhagyó volt ez az alkalom, hiszen a naptár szerint jelzett nemzeti ünnepünkről egy napos „késéssel” emlékeztünk meg, de korántsem mulasztásból. Az élet írta a történelmet, úgy, hogy az 1956-os forradalom ünnepét abból a nézőpontból közelítettük meg, hogy a gyerekek értsék is, hogy mit ünnepeltünk a fellobogózott utcákkal, a televízióban bemutatott dokumentumfilmekkel, a munkaszüneti nappal. Egy minderre rácsodálkozó kisiskolást megformáló színjátszósunk – Kopácsi Fanni - kérdését, hogy „Mit is ünneplünk minden év október 23-áján?” akarta ez a rendhagyó történelmi utazás megválaszolni. Kalauzunk egy olyan fiú volt, aki ott volt a barikádokon, aki küzdeni akart népe szabadságáért és az igazságért. Ezt a fiút az első szereplésén máris kimagaslót nyújtó Taschler Dávid, a felnőttkori önmagát és apját Hérics Botond alakította nagy sikerrel. Mi nézők egy család szemszögéből láthattuk, hogy milyen egy tenni vágyó ifjú igazságérzetet, milyen egy őt megértő apa és őt féltő anya aggodalma. A színjátszósok között most először debütált az édesanya szerepében Czeglédi Eszter, aki elismerésre méltó tehetségről tett tanúbizonyságot. Megérezhettük, hogy milyen áldozattal járt a forradalmárok és hozzátartozóik részéről az igazságukért való kiállás. A forradalomárok szerepében Gáspár Kata, Hábetler Ádám, Králler Rebeka, Lukács Lili és Pehm Renáta voltak láthatók és hallhatók. A felcsendülő dallamokkal énekkarosaink sokat tettek hozzá a rendhagyó történelemóra hangulatához, elgondolkodtató mondanivalójához. Minden résztvevő megillette a tapsot a műsor végén, amelynek záró jelenetében el is hangzott: „Nekünk volt a legjobb történelemóránk!”
Huszárné Szabó Tímea, szaktanár
