Felsőcsatár (kor) - Nyüzsgő szellemi bázissá alakult át a Költészet napján a nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola.
A diákok verssel versengtek, igénybe véve az internet segítségét.
2011. április. 13. szerda | Szerző: Kozma Gábor
Mit ér a költő, ha letöltik? - a kérdésre csattanós választ adtak a csatári diákok, akik a kötelező mellett szabadon választott költeménnyel versenghettek a kopott, ám modern felszereltségű suli tantermeiben. Az immáron 9-edik főhajtást, vagyis a versmondó versenyt Szegleti Veronika igazgatónő nyitotta meg, magvas gondolatokkal.
- József Attila sem kívánhatna nagyobb ajándékot, mint hogy még éljen a hit, létezzen a tudat. A költőt idézve: Vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye . A pedagógus szólt a nyugatosokról, méltatta azt a felkészülést, amit tanulói produkáltak, megjegyezve: az internet segítőtárs, ha értően használják. Márpedig a diákok számosan ezt tették, hiszen a szabadon választott versek többsége kortárs, mondhatni modern költők birtoka volt. - Latinovits Zoltán szerint a vers az ember legtöményebb megnyilvánulása: a legforróbb vallomása a létről, a legszentebb játék - bocsátották útjára az Apáczai Kiadó által támogatott rendezvényt.
Ezt követően külön versengtek az alsó és a felsőtagozatosok. Remek, néha megható produkciókat láthattunk, hallhattunk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok szeretik és értik a költeményeket. Vagyis ha van inspiráció, pedagógusi türelem és elszántság, no meg szülői támogatás - akkor nem vész kárba a míves beszéd, a nemes gondolat.