A Nemzetiségi Nyelvet Oktató Általános Iskolában három kultúra (horvát, magyar, német) hat egymásra. Felsőcsatáron a nemzetiségek napján most téli hagyományok elevenedtek meg.
Sallérné Polyák Anna, a felsőcsatári Nemzetiségi Nyelvet Oktató Általános Iskola nyelvi munkaközösségének vezetője mindenekelőtt elmondta, hogy szombaton kilencedszer rendezték meg az intézményben a nemzetiségek napját, amely minden alkalommal más és más tematikát kínált-kínál a gyerekeknek; alsó és felső tagozatosoknak egyaránt.
Az idén a gazdag téli ünnepkör népszokásainak felelevenítésére esett az iskola, a munkaközösség választása. Ezek közül a szokások közül természetesen többnek máig élő hagyománya van a környéken. Az iskola öt környező településről fogad horvát és német nemzetiségű diákokat, de magyar anyanyelvű gyerekek is látogatják az intézményt: összesen közel száznegyvenen tanulnak itt.
Az a tény, hogy az iskola falai között nap mint nap három nyelv, három kultúra találkozik egymással, jótékonyan hat a gyerekekre: nemcsak a világlátásuk, a tudásuk bővül, hanem óhatatlanul toleranciát is tanulnak; nyitottabbakká válnak, az iskolán kívül is könnyebben elfogadják a másikat. Ráadásul több nyelv, több kultúra birtoklása óriási adomány, egyre többen rá is ébrednek ennek fontosságára.
Ahogy Sallérné Polyák Anna hangsúlyozta, a nemzetiségek napjának alapvető célja mindig az, hogy a gyerekek megismerkedjenek egymás hagyományaival egy kicsit a nyelvével , és persze továbbvigyék, ápolják a saját nyelvüket, saját szokásaikat, saját kultúrájukat.
Szombaton délelőtt alsó és felső tagozatos diákok különböző csoportokban, játékos, kreatív foglalkozásokon, háromnyelvű vetélkedőn (a kultúrotthonban és az iskolában) elevenítették fel a téli ünnepkörhöz kötődő néphagyományokat (adtak számot felkészültségükről): az adventtől a Mikuláson és a Luca-napon át a karácsonyig; aztán az Aprószentek ünnepéig, az Újév-köszöntőig és a Vízkeresztig, a balázsolásig és a farsangig. (Közben nyilván az is kiderült, hogy eltéréseken túl mennyi mindenben hasonlítunk.)
A kis kezek által gondosan, óvatosan elültetett Luca-búza pedig a szépen feldíszített cserépben ,ha minden jól megy, a nagy körforgás szerint éppen karácsonyra új életre kel: előbújik, és eleven, zöld ruhába öltözik. Miért ne menne jól minden: szurkoljunk a búzaszemeknek és a fénynek.